HERDA (Hereditary Equine Regional Dermal Asthenia)

Öröklődő, hámszövetet érintő betegség, amely egy recesszív mutáció következtében fejlődik ki és gyengíti azon kollagén rostokat, amelyek tulajdonképpen a bőrt kötik az állathoz. A beteg állatok bőrének rétegei, a felhám és az irha kettéválnak. A bőr emiatt extrém módon szakadékony, sérülékeny és nagyon rossz hatásfokkal gyógyuló sebeket hagy maga után. Nincs gyógymód a betegségre. A legtöbb esetben a beteg egyed olyan sérülést szed össze, amely nem tud meggyógyulni és ennek következtében az állatot el kell altatni. A beteg egyedek átlagosan 2-4 évig élnek (tulajdonképpen a belovaglásukkor jelentkező első sérülésig, mint pl. egy nyeregtörés).

Jelen pillanatban az egyetlen opció a betegség megelőzésére a tudatos tenyészmunka és a hordozó állatok kiszűrése genetikai teszttel, valamint ezen egyedek tenyésztésből való kizárása.

A betegséget először 1971-ben fedezték fel. Kutatások kimutatták, hogy a beteg állatok 95%-ának származása visszavezethető apai és anyai ágon a Poco Bueno nevű ménre. Néhány egyed származása pedig ezen mén teljes testvérére, Old Grand Dad-re. A maradék 5% pedig a King nevű ménre, amely mindkét mén apja. Tehát feltételezhető, hogy a betegség maga még King előtt megjelent, ellenben nem teljesen ismertek az ő több generációs felmenői, így tőle eredeztetik.

Természetesen vannak pro és kontra vélemények a betegséget hordozó egyedek továbbtenyésztéséről: ha egy hordozó egyedet párosítunk egy negatív egyeddel, nagy az esélye annak, hogy egészséges csikó születik és nem fogja hordozni a betegséget. Ellenben két hordozó egyed párosítása esetén 25% az esély arra, hogy beteg csikó születik, amelyet nagy valószínűséggel még 4 éves kora előtt el kell altatni. Hordozó egyedet egy nem tesztelt egyeddel párosítva megkockáztatjuk egy beteg utód létrejöttét, amelyet megint csak az altatás veszélye fog fenyegetni. Ha a tenyésztők nem őszinték és nem tesztelik lovaikat és így tenyésztenek, nagy eséllyel születnek továbbra is beteg csikók és tartják fent a betegség jelenlétét a Quarter horse fajtában.

 

GBED (Glycogen Branching Enzyme Disorder)

A betegség kizárólag a GBED allélra homozigóta csikóknál fordul elő, vagyis akkor, ha mindkét szülője heterozigóta rá (vagyis mindkét szülő hordozója a betegségnek... Ha az egyik szülő, vagy egyik sem hordozó, a csikójuk nem lesz beteg). A legtöbb GBED egyedet elvetéli az anyja még idő előtt, vagy halva születik; amely mégis túléli, az is csak kb. 18 hetes koráig él magától. A betegséget a King P-234 nevű alapító ménre vezetik vissza a tudósok.

Jelen pillanatban az egyetlen opció a betegség megelőzésére a tudatos tenyészmunka és a hordozó állatok kiszűrése genetikai teszttel, valamint ezen egyedek tenyésztésből való kizárása.

A genetikai tesztnek köszönhetően a tenyésztők megelőzhetik azon keresztezéseket, amelyek GBED beteg csikót ereményeznének. A Quarter horse-ok mintegy 10%-a hordozója a betegségnek.

A betegség izom gyengeséget okoz, tehát a csikó, ha mégis élve születik, nem képes egyedül állni, mozogni.

Ezen izomgyengeség, tehát a betegség oka a GBE nevű fehérje, amely a glikogén nevű komplex cukor létrejöttéhez szükséges, amely a test legtöbb szövetének működéséhez nélkülözhetetlen. Ha ez a GBE fehérje hiányzik, akkor a glikogén nem tud normálisan cukor molekulákat tárolni. A szövetek, amelyek működéséhez a cukor nélkülözhetetlen – vázizomzat, szívizomzat és agy – nem tudnak megfelelően működni, gyengék lesznek.

MH ( Malignant Hyperthermia)

Genetikailag öröklődő izombetegség, amely gyakran jár együtt a PSSM1-gyel, felerősítve annak tüneteit így. Tünetei nagyon hasonlóak a PSSM1-hez kiegészítve heves szívveréssel és magas testhőmérséklettel (akár 43 fok fölé is emelkedhet), mozgatás hatására. A vázizomzatot érintő, génmutációnak köszönhetően felhalmozódik a kalcium az izomsejtekben, amely aztán egy sorozat problémát indít meg sajátos tünetekkel, amely az egyed elhullásához is vezethet végső soron.

 

HYPP (Hyperkalemic Periodic Paralysis)

Szintén genetikailag öröklődő, génmutáció következtében létrejövő izombetegség; az izomrostok összehúzódásáért felelős nátrium-csatornákat alkotó gén mutációja miatt ezen csatornák „lyukassá” válnak és emiatt extrém módon érzékennyé válnak az izomrostok, a normálishoz képest sokkal jobban húzódnak össze; a ló érzékennyé válik,  gyakran fordul elő nála remegés, bénulás. A betegséget Impressive nevű ménre vezetik vissza. A génmutáció nem a beltenyésztés következtében alakult ki, hanem amikor a tenyésztők elkezdték az extrém izomzattal rendelkező halter lovakat tenyészteni.

A tünetek hasonlítanak az MH és PSSM1 tüneteire, ellenben HYPP-t hordozó lovaknál a tünetek stressz hatására, etetéskor, pihenéskor, takarmány cserekor lépnek fel inkább.

A kálium megfelelő szinten tartásával – diétával -, legeltetéssel, megfelelő mozgatással a betegség kordában tarható.

 

 

 

2015. január 1-től pedig minden tenyésztésre szánt Quarter horse mént köteles tulajdonosa tesztelni ezen öt betegségre!

A QUARTR HORSE LÓFAJTA ÖRÖKLETES BETEGSÉGEI

PSSM1 (Equine Polysaccharide Storage Myopathy)

Izom betegség, amely a betegség hordozóit is érinti, így vagy úgy. Tünete megegyezik az ún „ünnepi betegség” tüneteivel: izommerevség, mozgási nehézség, izzadás, sötét vizelet. Ezen tünetek akár már a gyenge mozgatás hatására is megjelennek (akár 10-20 perc után is), illetve mozgatás nélkül is (csikók nehezen mozognak, nem tudnak felállni, stb.). Az ok a cukor mennyiségének abnormális felhalmozódása az izmokban, illetve nem megfelelő formájának felhalmozódása az izomszövetben. Ezt egy GYS1 nevű gén mutációja okozza, amelynek hatására az izomsejtek a vérből gyorsabban vonják ki és raktározzák a cukrot, mint egészséges egyedekben, így az ott felhalmozódik. Diétával és napi munkával viszonylag kordában tartható a betegség.

Jelen pillanatban az egyetlen opció a betegség megelőzésére a tudatos tenyészmunka és a hordozó állatok kiszűrése genetikai teszttel, valamint ezen egyedek tenyésztésből való kizárása.